Képes és gasztronómiai útikalauz az Ezer sziget országából

A könyvről

Ki ne hallott volna az Árpád-fáról vagy éppen az ecetes halról? Netán a lipóti kenyérről vagy a méltán híres szigetközi halászléről?

Ezzel a könyvvel csupán egy célunk van: hogy kedvet hozzunk az Ezer sziget országához.

Tartsanak velünk, fedezzük fel együtt Magyarország legnagyobb szigetének rejtett kincseit, gasztronómiáját!

A szerzőkről

Gecsei Ádám és Ondré Péter

– a kötet ötletgazdái és szerkesztői –

Ezzel a könyvvel csupán egy célunk van: hogy kedvet hozzunk a Szigetköz megismeréséhez.

Magyarország legnagyobb szigetén, a Szigetközben megcsodálhatjuk az érintetlen természetet. A folyón sikló kenuval vagy kajakkal megtapasztalhatjuk a Duna erejét a szövevényes ágrendszerek útvesztőjében, míg a szárazföldön a magyarság történetét felölelő mérföldkövekkel találkozhatunk.
A hosszú kilométereken át tekergő vízi folyosók egyedülálló növény- és állatvilággal – vízben gyökerező fákkal, nádasokkal, tündérrózsákkal és édesvízi medúzákkal – várják a vándort, s egy biztos, soha többé nem is eresztik. Aki egyszer evezőt ragad az Ezer sziget országában, álmaiban is visszajár ide, s újra meg újra felfedezi a mesebeli tájat.

Ezzel a könyvvel csupán egy célunk van: hogy kedvet hozzunk a Szigetköz megismeréséhez. Felkeltsük az érdeklődést rejtett kincseihez, gasztronómiájához. 

Ondré Péter

Gecsei Ádám

Ki ne hallott volna az Árpád-fáról vagy éppen az ecetes halról? Netán a lipóti kenyérről vagy a méltán híres szigetközi halászléről?
E kötet egy szubjektív válogatás abból a sok csodából, amelyek itt találhatók. Próbáltuk egy kis szeletét könyvbe rendezni, mert hisszük, hogy mindenkinek meg kell ismernie a Szigetköz kincseit és ízeit.
Tartsanak velünk, fedezzük fel együtt a varázslatos Szigetközt, az Ezer sziget országát!

Gondár Flóra

– a kötet társszerzője –

A táj pedig sokszor tükröt tart elénk, vándorok elé: érzelmi állapotunról árulkodik, de környezetünk megóvása is még inkább fontossá válik.

Szerkesztő-újságíróként és fotográfusként hiszem, hogy az igazi csodák az apró részletekben rejlenek. Egy csigaház rajzolata, egy halpikkelyen megcsillanó napsugár, egy szél ringatta búzavirág – bennük az egész világ…

A Szigetköz csodáihoz nem kell feltétlenül nagyítót ragadni, elég kenuba szállni vagy kerékpárra pattanni, de gyalog is útra kelhetünk a vad ösvényeken.
Barangolás közben magunk is megbizonyosodhatunk róla, hogy a tájegység mindig tud újat mutatni.

Akárhányszor felkerekedünk, a Szigetköznek mindig más arcát látjuk. Olykor szótlan öregember, máskor szeszélyes szerető. A táj sokszor tükröt tart elénk, vándorok elé: érzelmi állapotunkról árulkodik, miközben környezetünk megóvása is mindinkább fontossá válik. Nyitott szívvel érkezzünk hát, hogy képesek legyünk meghallani a Duna és mellékágai kilométereken át hömpölygő titkait, hisz olyan tájakról és időkről mesélnek, ahol egykor óriás vizák szelték a vizet, aranymosók hajladoztak naphosszat a kavicspadokon, vízimalmok messze hangzó zakatolása törte meg a lenyugvó nap csendjét.

Ha mégis nagyítót ragadunk, kultúrtörténeti érdekességekről is tudomást szerezhetünk, melyeket irodalom- és kultúratudomány szakos bölcsészként magam is örömmel térképezek fel. Egyik kedvencem az Árpád-fa árnyékában álló hédervári kápolna, amelynek fekete ébenfa Mária-szobra igazi unikum, arról sokáig úgy hitték, egy tűzvészben égett meg.

Szülőként arra buzdítok minden családot és természetkedvelőt, hogy vegyék nyakukba a Szigetközt, hiszen egész évben varázslatos, mindig rejteget számunkra meglepetéseket.

Bezselics-Békési Ildikó

– a kötet gasztronómiai szerzője –

A Szigetközben, Darnózselin nőttem fel hagyományos, gazdálkodó családban, ahol a táplálkozásunk alapvetően az önellátásra épült, és ez a szemlélet napjainkban újra követendő példává válik.

Író és szerkesztő vagyok, az elmúlt 12 évben elsősorban gasztronómiával foglalkoztam. Régóta az érdeklődésem középpontjában áll szülőföldem kulturális örökségének ez a része, de rövid betekintést követően világossá vált, hogy (mivel a rendelkezésre álló alapanyagok az ország egyes részein nagyjából azonosak voltak) a népi ételek itt sem különböznek alapvetően az általános magyar fogásoktól, de van olyan étel, ami máshol nem ismert – például az ecetes hal.

Mivel régóta kutatom ezeket a recepteket, hiszen egy átfogóbb, nagyobb terjedelmű könyvhöz gyűjtök anyagokat, nehéz volt 20 darabot kiválasztani. Azokra esett a választásom, melyek könnyen adaptálhatók egy korszerű háztartásba. A népi ételek és általában a táplálkozás korábban a létfenntartásról szólt, manapság fontosabb az ízgazdagság és az egészséges hozzávalók, mint nagyszüleink idejében. Az itt közzétett receptekben már ezeket a szempontokat is figyelembe vettük, sőt: mivel gyakori a kukoricaliszt vagy -dara alkalmazása, az ezekkel készült ételek gluténmentesek – ha tejmentes hozzávalókkal készítjük el, a laktózérzékenyek is fogyaszthatják őket.

 

Van egy +1 tétel is a válogatásban: ez az Óvári borda receptje, mely nem sorolható a népi ételek közé. Ennek ellenére bekerült a könyvbe, hiszen már elnevezésével öregbíti a térség jó hírnevét.

Remélem, örömüket lelik majd ebben a kiadványban, és találnak a receptek között is néhányat, mely a család kedvencei között kap helyet.

Pomaranski Luca

Megmutatni a Szigetközt, annak ezer csodájával, rejtett kincseivel, szép feladat, s egy kicsit újra ráébresztett arra, hogy az élményekhez néha nem kell messzire menni, hiszen karnyújtásnyira vannak tőlünk…

„Eredeti szakmámban, újságíróként éreztem először, hogy az általam megírt témákat, történeteket képekben is meg tudnám, meg szeretném örökíteni. Sok-sok tanulás és gyakorlás eredménye, hogy ma már – többnyire – sikerül megmutatni a fényképeken keresztül nemcsak azt, amit látok, hanem azt is, ahogyan látom… Mert aki fotózott már teljesen amatőrként, tudja, hogy a fotó, ha nem tudatosan nyúlunk a fényképezőgéphez és a képhez, csak ritkán adja vissza azt a hangulatot, azokat az érzéseket, amelyek a készítésének pillanatában megszülettek bennünk.
Jelen könyv témája több okból is a szívem csücske. A családommal magam is szívesen kirándulok, s egy-egy jól sikerült csavargás után jólesik megmutatni, merre jártunk, talán kedvet is csinálva ezzel másoknak is az adott úti célhoz. Megmutatni a Szigetközt, annak ezer csodájával, rejtett kincseivel, szép feladat, s egy kicsit újra ráébresztett arra, hogy az élményekhez néha nem kell messzire menni, hiszen karnyújtásnyira vannak tőlünk…

Na és a receptek… Gyakorló háziasszonyként, lelkes hobbiszakácsként – és még lelkesebb profi »evőként« – hiszem, hogy az étel híd az emberek között, vagy éppen utazás a múltba. A gasztronómiai örökségünket – jelen esetben a szigetközi finomságokat – felfedezni pedig igazi élmény. A hazai alapanyagok bősége, az ízek tobzódása az ételfotózásokat is különlegessé tette, a könyvben bemutatott egyszerű, de nagyszerű fogásokat pedig igyekeztem úgy az olvasók elé tárni, hogy ne legyen kétséges: a Szigetközt nemcsak bejárni, hanem megkóstolni is érdemes!”

Tartsanak velünk, fedezzük fel együtt Magyarország legnagyobb szigetének rejtett kincseit, gasztronómiáját!

Dallos Sándor: Püski regénye

Egy árva magyar falu küzködése a cseh határ mentén

Riportkötet Munkácsy Mihály kétkötetes életrajzi regényének – A nap szerelmese és az Aranyecset – szerzőjétől, Dallos Sándortól. A szerző szerint az 1934-es cikksorozat egypár fotográfia, egypár valóság Püskiről, a Szigetközről, a korabeli Magyarországról. „Csak arra kérem az olvasót, ne gondolja, hogy fantáziálok” – írja.

Dallos Sándor

1901. október 31-én született Győrszentmártonon (a mai Pannonhalmán). Baumgarten- és József Attila-díjas magyar újságíró, író és forgatókönyvíró.

Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. Dolgozott a Magyarság, az Új Magyarság, a Napkelet folyóirat, a Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hunnia Filmgyár munkatársaként is.
Legjelentősebb és leghíresebb műve Munkácsy Mihály kétkötetes életrajzi regénye A nap szerelmese és az Aranyecset. Számos forgatókönyvet is írt, nevéhez fűződik többek között a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, s a Semmelweis című film is.

„A harmincas évek elején indult író regényeiben és elbeszéléseiben a társadalom perifériájára szorult alakok világát igyekezett felidézni, néhol naturális eszközökkel, de majdnem mindig humanista szenvedéllyel, pátosszal (amelyet csak műveinek retorikus stílusa gyengített bizonyos mértékben)” – olvasható az A magyar irodalom története című kiadványban Dallosról.

Elérhetőség

Kérdése van? Vagye fel velünk a kapcsolatot.

Impresszum

Ízek, kincsek az Ezer sziget országából - 2022

Szerkesztette:
Gecsei Ádám és Ondré Péter

Írta:
Békési-Bezselics Ildikó (a kötet gasztronómiai részét)
Gondár Flóra

Fotók:
Pomaranski Luca

Olvasószerkesztő:
D. Pusztai Andrea

Korrektúra:
Johannes Gertrúd

Tipográfia, grafikai tervezés:
Máró Krisztián

Fotók:
Pomaranski Luca

Készült a győri Palatia Nyomda és Kiadó Kft.-ben 2022-ben.

A könyvben látható kerámiák nagy részét Ángyán Csilla fazekas, népi iparművész bocsátotta rendelkezésünkre, míg a bemutatott kézműves késeket dr. habil. Kalocsai Renátó PhD, c. egyetemi tanár, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Természeti Ökoszisztémák Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, amatőr késkészítő.

A kültéri ételfotók a Szigeti Kisházban készültek.